Sziasztok!Írtam nektek, hogy mennyire rácuppantam Angliában a figurás teáskannákra. Akkor be is mutattam nektek az
első pár darabomat és a kakasos képemet. Utána még vettem néhány (sok

) darabot, meg még két képet, és
hat darab nem teáskannát, de azokhoz illő fali kerámiát. Én is hoztam haza egy adagot, meg a gyerekek is, de
4-5 darab és a kakasos kép még nem érkezett haza. Nem csomagolom ki őket, mert egyszer még költözni fognak,
de nagyjából majdnem mindet meg tudom nektek mutatni, ugyanis, amikor megláttam egyet - akár megvettem,
akár nem - mindig lefotóztam és elküldtem a gyerekeknek, mert ők is szerették nézegetni őket.
Mivel ezután már direkt kerestem ezeket a figurás teáskannákat, és nagyon sokfélét találtam, döntenem kellett
(az első hét ekkor már megvolt), hogy milyen stílusúakra helyezzem a fókuszt. Mivel nagyon szeretem a mesés angol
vidék és a hagyományos középkori kisvárosok stílusát, e kettő mellett döntöttem.
Először azokat mutatom meg, amelyeket megvettem.
A kakasos képig azokat tettem ki, amelyeket már megmutattam nektek.








A baloldali barna órát is megvettem a középkori stílusa miatt:

Megvettem. Vidéki zöldség, gyümölcs és termény üzlet:

A baloldali szürke tetős istállót vettem meg. A háta mögött a világos szalmatetős már megvolt nekem (fentebb látható),
és a jobboldalt látható vidéki golfklub épületéhez hasonlót is vettem már máshol.

Itt van az én golfklubom (középen). Még a bal szélső hotelt vettem meg, mert olyanom még nem volt. A többi kisvárosi házacska
is aranyos volt, de nem volt plusz funkciójuk, csak házak voltak. Bár nem látszik, de ezek mind közepes nagyságúak voltak. Az
eredeti darabjaimnál kisebbek.

Ezt nem tudtam otthagyni, pedig azt kellett volna tennem, mert csak egy újabb lavinát indítottam el vele. Jill Barklem
egeres meséskönyveinek a főszereplői ezek a kis egérkék, ami azonnal a vidéki Angliát juttatja eszembe.
Két könyvének a borítója:

Míg képeket keresgettem, vettem észre, hogy magyarul is meg lehet venni.
Két oldal az egyik könyvből. Imádom ezt a hangulatot.


És akkor már itt van egéranyuka is. És ugyanitt a kirakatban volt egy kacsamama is, sajnos azt is megvettem

, de arról nincs
képem. Mondom, hogy elindult a lavina... A kettő együtt nem volt 2 ezer forint. Mindkettő nagy méretű.

És akkor már direkt szembejöttek velem ezek a cicák... Félig ellent tudtam állni. Csak a baloldalit vettem meg, aki a
mérete miatt (icipici) nem lehet teáskanna, nem is olyan a kiöntője (bal vállán a ruha ujjában van a nyílás), de engem már
nem érdekelt. Akartam és kész. A picisége fogott meg. A párja talán cukortartó lehetett. Átszámítva 1300 forint volt az
ára. A hölgy az üzletben szabadkozott, hogy azért ilyen drága, mert nagyon régi.


Ez egy icipici óra. Átszámítva 900 ft volt. Nem olyan szép a kidolgozása, de nem tudtam otthagyni ezt se.

Holnapra maradt még két kép és a hat fali kerámia bemutatása. És azoknak a képét is kiteszem, amelyeket lefotóztam,
de nem vettem meg. Most megyek ebédelni. Nagyon éhes vagyok!