Gabóci!
Akkor ez nem vadnarancs ami itt van nálunk. Kisebb, barnább, valamint tényleg kaki kinézetű

.
A Tied viszont nagyon szép igy nagyban. Nem emlékeztem rá, de nem is találkoztam még vele élőben.
Garfield ebben a pózban fenomenális a kandallón. Gondolom a pléd sem véletlenül került oda neki.
Tésztát már évek óta én csinálok magunknak, felváltottam anyuét, hogy kevesebb dolga legyen velünk. Gépem is van. Cérnametéltet, hosszú tésztát, csigatésztát, csőtésztákat, eperlevelet szoktam csinálni.
Rita! Szegény madárka! Lényeg, túlélte. Úgy emlékszem itt volt fotó egy pesti nagy épületről, bár lehet tévedek, amin madarak voltak felragasztva az ablakra, mert nem látták a repkedők , nekimentek és a többség nem is élte túl.
Nálunk szerencsére amióta itt lakunk tizennégy éve csak egyszer ment neki egy kis madárka a konyha teraszajtajának. Azon nyomban el is repült.
Ma megcsináltam a töltött virslit. A fiam azt mondta : zsir, ami leforditva jöhet legközelebb is.
MinGi! A tojáshéjport én is olvastam, hogy nyugodtan lehet enni embernek is, de igy, hogy van aki használta már jó ajánló.
Ödön minden további nélkül befalja.
Paggy! De sajnálom a fréziáid! De igy legalább tudod, hogy két évig élnek. Kiváncsi leszek nagyon a jógára! Ödönünknek holnap lesz varratszedés. Ő még nem tudja, de én izgulok ezerrel. A múltkor a férjemnek ki kellett menni, mikor a kanült rakták be neki, mert a dokinő sose találja a vénáját, János meg majd elájult közben. A fiam mondja, mikor arrólt volt szó, hogy talán nem tudok ott lenni,hogy : anya én is elájulok. Na, kivagyok én velük!
Már levettük az úszógumit a fejéről, csak este tesszük rá, mert nem lehet megbizni benne.
Nálunk a szomszédban az előző német juhászunk szerelme Lilike költözött az örök vadászmezőkre tegnap. Mi is megsirattuk itthon. Menhelyi kutya volt, de annyi szeretet volt benne, és Arthurunk imádta. Szerintem 15 éves lehetett. Költöznek a szomszédék Dunaújvárosba nemsokára, lehet Lilike már nem akart velük menni...
Na most még Arthurt is megsirattam megint.