The Story of the Weeping Camel (2004)

Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. február 27. 12:14

Kép

[b]Műfaj: dokumentumfilm
Részek száma:[/b] 1
Premier: 2003. 09. 06.
Hossza: 87 perc
Rendezte: Byambasuren Davaa és Luigi Falorni
Ország: Mongólia
Nyelv: mongol

Szereplők: egy négy generációs nomád pásztor család

Történet:

A történet helyszíne a Góbi-sivatag, Mongólia déli részén. Épp tavasz van.
Egy nomád családban egyszerre több vemhes teve is ellenni készül. Az egyik fiatal kancának ez az első csikója, nem is tudja egyedül világra hozni a szép nagyra fejlődött teve bébit. Miután segítséggel nagy nehezen megszületik a fehér csikó, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, nem gondozza, ami néha előfordul problémás ellések után. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök (hoos szertartás).
De amíg idáig eljutunk a történetben, addig megismerkedhetünk egy kecskékkel és tevékkel foglalkozó nomád család, számunkra nem mindennapi életével, amit a természettel csodás összhangban élnek meg.

A Story of the Weeping Camel félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés párbeszéddel. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket.

A címben szereplő angol „weeping” szó jelentése síró, könnyhullató, könnyező. A történet végén van jelentősége, miközben a hegedűs, és a család legfiatalabb asszonya végzik a hoos szertartást. Gyönyörű jelenet lesz, még mindig libabőrös vagyok, ha rágondolok.

A film 13 nemzetközi díjat nyert, és 2004-ben Mongólia hivatalosan nevezte a legjobb nem angol nyelvű film kategóriában a 76. Oscar-díjra.
Sajnos az angol felirat sok helyen hiányos, nem minden mondatot fordítottak le, ezért az én fordításom sem tökéletes. De szerencsére a fontos mondatok ott vannak, így a többi hiánya nem sokban rontja a film élvezetét.


Fordította: ezoritu


Videó letöltése:

Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Avatar
Ir-csi
Hozzászólások: 103
Csatlakozott: 2016. március 4. 18:55

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Ir-csi » 2016. március 4. 20:47

Kedves Rita! Nagyon szépen köszönöm ezt a filmet. Anno a 2000-es évek közepén láttam egy éjszakai vetítésen talán a Dunán. Egy életre szóló élményt adott, talán, mert magam is állatok közelségében töltöttem a gyerekkorom, nem városi körülmények között :) A természetben az állatok és az ember egymásra utaltsága, a kapcsolat...nos ezt gyönyörűen jeleníti meg a film. Néhány éve siker&ült megszereznem DVD-n, de örülök, hogy most elektronikus formában is nézhetem a táblán. Tetszik, hogy több nemzet filmjeit fordítod. Ehhez hasonló élményt kaptam a Zöld papaya illata, Az élet csodái c. Tran Ahn Hung-filmektől, vagy a szimbólumokban és jelentésekben gazdag iráni Gabbeh c. filmtől. Sajnos ezekből csak a Zöld papaya illatát tudtam elektronikus változatban begyűjteni, a többit videoról írtam át DVD-re. Ezek a filmgyűjteményem kedvencei mind a mai napig. Köszöm és további sok siker, örömöt kívánok a fordításhoz! Köszönöm, hogy megosztod másokkal az élményt.
Üdvözlettel: Ir-csi
Kép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. március 4. 21:55

Kedves Ir-csi! Szerintem mi még nem találkoztunk, igaz? Olyan érdekes a felhasználóneved,
hogy megjegyeztem volna. Örülök, hogy beregisztráltál, és írtál, így legalább megismerkedhetünk!


Nagyon örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a film! Nem sokan töltötték le annak idején. Sajnáltam
egy kicsit, de senkire sem lehet ráerőltetni semmit. Akik látták, azok szerették, nekem ennyi elég is.

Én is élvezem, hogy színesedik a palettám! Rengeteg tapasztalatot szerzek a fordításban, és a nyelvekben
is. Azt, hogy sok mindennek utána kell néznem, hogy ne fordítsak butaságot, azt meg kifejezetten élvezem.
Nem is hagyom abba. Állandó keresgélésben vagyok.

Igen, más is mondta, hogy látta a tévében. Én csak azt tudtam, hogy DVD-n megjelent. Olyan szépeket
olvastam a filmről, hogy letöltöttem, feliratot kerestem, megnéztem, és lefordítottam.

Köszönöm a szép szavakat! Jólesik nagyon! Szívesen a feliratot!
Kívánom, hogy érezd jól magad nálam, és találj sok kedvedre valót a filmek és a sorozatok között!


Ha ez a mongol dokumentumfilm tetszett, szeretni fogod a másikat, a The Cave of the Yellow Dog c. is!
Mindkettőhöz fordítottam egy újságcikket, hogyan készült a film. A Pityergő Tevéét ide be is teszem.

Byambasuren Davaa és Luigi Farloni a ’90-es évek végén találkozott a müncheni filmakadémián.
Farloni így mesél a Pityergő teve története című mongol dokumentumfilm előzményeiről és a forgatásról:

„A legnehezebb az volt, hogy egy olyan tevekancát találjunk, amelyik elutasítja a kicsinyét. Körülbelül
4000 km-t utaztunk a sivatagban, hogy megfelelő családot találjunk. Az ötlet Davaa-é volt. Gyerekként
látott egy filmet a hoos szertartásról. A mai napig ezt a módszert alkalmazzák a Góbi-sivatag állattartói,
ha olyan jószáguk van, amelyik nem akarja gondozni az újszülöttjét.”

A film készítői kevesebb, mint két hónap alatt szerették volna befejezni a forgatást. Végül azt a családot
választották, ahol a legtöbb vemhes teve volt, bízva abban, hogy hátha valamelyik kanca jó alanya lesz a
filmek. Hat hét alatt 19 tevéjük ellett meg, és mind a 19 boldogan nevelte a csikóját. Csak a film készítői
voltak kétségbeesve.

„Nem volt B tervünk. Ha egy anya sincs, amelyik elutasítja a kicsit, akkor nincs film, vagy várunk, hátha
történik valami más esemény.”

Farloni éppen azon töprengett, mit mondanak majd a német Tv csatornának, és a szponzoroknak, amikor
rájuk mosolygott a szerencse.

„Az utolsó vemhes teve is elkezdett vajúdni. Egész éjjel vártuk, hogy megszülessen a kicsi. A tevék mindig
éjjel fialnak. Kamerával a kezemben, forgatásra készen bóbiskoltam, míg egyik társunk figyelte az eseményeket.
Hajnal felé a család azt mondta, menjünk vissza a táborunkba pihenni. 500 méterre laktunk a forgatás helyszínétől.
Mire kényelembe helyeztük magunkat, megszólalt a walkie-talkie, hogy beindult a szülés.”

A készítők „szerencséjére” a kanca nem vett tudomást a csikóról, és ráadásul fehér színű lett, ami ritkaságnak
számít. Végre leforgathatták a hoos szertartást is. Farloni elmesélte, hogy a nomád mongolok, más-más szót
használnak a különböző fajoknál. A tevénél a „hoos” szót ismételgetik éneklés közben, míg a juhoknál a „toig”-t.
A rituálét figyelve, az embert a hideg is kirázza. Hogy képes egy „hoos” szócska feléleszteni a kancában az anyai
ösztönöket, holott korábban elrugdosta magától, nem etette, és hagyta volna elpusztulni. Farloni szerint, senki nem
tudja, hogyan működik ez az egész.

„Ahogy én tudom, eddig még nem tanulmányozta senki. Vannak olyan farmok, ahol zeneszóval nyugtatják az állatokat,
és olyan tanulmány is van, amiben leírják, hogy a klasszikus zenétől jobban fejlődnek a növények, a rockzene hatására
viszont satnyulni kezdenek.”

Hihetetlen, hogy az anyateve könnyezni kezd a szertartás alatt. Farloni tagadja, hogy hagymával kenték volna be a
kanca szeme alját.

„Én sem akartam elhinni, de azt mondták, hogy ilyen alkalmakkor általában ez szokott történni. Mi is megnéztük azt a
filmet a hoos szertartásról, amit Davaa, és ott is könnyezett a teve. A nomádok szerint a rituálé mindig beváltja a hozzá
fűzött reményeket. A csikó elpusztult volna, ha a szertartás nem működik. A kicsiknek két évig szükségük van az anyjuk
gondoskodására. Annál a jelenetnél, amikor az anya elszalad a kicsinye elől, a mi szemünk is könnybe lábadt. A kamerát
vakon mozgattuk tovább.”

Kép
Avatar
Ir-csi
Hozzászólások: 103
Csatlakozott: 2016. március 4. 18:55

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Ir-csi » 2016. március 5. 15:43

Kedves Rita! Valóban nem találkoztunk még. Köszönöm szépen a cikket, nagyon jó volt olvasni. Elgondolkodtató. Mostanában egy- két tudományterület különböző eredményei egészen "beszippantottak". Például fizikai kutatási eredmények, vagy populáció genetika. Summa summarum, valamiért mostanában mindenre konkrét választ keresek és érdekes módon rá is találok. Persze nem biztos, hogy konkrétan, csak az irányt, ahol a magyarázat van. Intuitív módon. A teve számára nem is a szó hozta a gyógyulást, hanem a hangok rezgése, a nő hangjai, a hegedű hangjai. A hang energia, mégpedig szimmetriát hordozó energia, az anyagot, az anyagi részecskéket is ebbe a szimmetriába rendezi. Végső soron minden energia, mi is, az állatok, növények, minden a világunkban. A kvantumfizikusok azt mondják, olyan ez, mint amikor Fakutya eltűnik és csak a mosolyát látja Alice. A nagy világvallások közül ezt talán a buddhizmus tanítja a legmegfoghatóbban. Hogy miről is beszélek kicsit összevissza? Küldök egy linket, most éppen ez jutott eszembe.

Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál és válaszoltál, a cikket pedig külön köszönöm.
További szép hétvégét!
Ir-csi
Kép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. március 5. 16:17

Kedves Ir-csi! Csak tátom a számat! Így hogy leírtad ezeket a dolgokat, és a videót is megnéztem,
olyan ismerősnek tűnik számomra ez a dolog. Mintha én is tudnám ezeket innen-onnan szerzett
olvasmányokból, videókból, tévéből csak eddig nem állt ennyire össze a fejemben.

Köszi, hogy betetted a videót, nagyon érdekes volt, és nagy előnye még, hogy nem volt hosszú,
mert akkor későbbre hagytam volna.

Mindig mindenkinek válaszolok, aki megtisztel a hozzászólásával. Ha aznap nem fér bele, akkor
másnap.

Én ezt a videót küldöm neked, bár biztosan láttad már, vagy olvastad a könyvet. Rímel a tiédre.

Neked is kellemes hétvégét kívánok!

Avatar
Ir-csi
Hozzászólások: 103
Csatlakozott: 2016. március 4. 18:55

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Ir-csi » 2016. március 5. 17:45

Szia Rita,
igen, pontosan így és pontosan erre gondoltam. Olvastam a japán alternatív vízgyógyászatról, a köny pdf-ben meg is van, mentettem. Akkor még meredeknek tűnt számomra, de a kvantumfzikai és asztrofzikai kutatások eredményei kéretlenül, de ezt látszanak igazolni. Sajnos nekem mindig szükségem volt a tudományra, hogy hitemben megerősítsen. Igen, nálam fordítva működik a dolog. Nem láttam még ezt a filmecskét. Köszönöm szépen, megnéztem. Ezért szeretem a filmet. Több más indok mellett anno ezért is választottam az első diplomamunkám eszközéül. Mindig mélyebb gondolatokat kelt, a személyiségfejlesztés legjobb eszköze, kortól, nemtől és műveltségi szinttől, kultúrkörtől függetlenül. Egy csomó fordításodat vittem magammal tegnap este óta és mindet meg is néztem már...
Köszönet érte.
Ir-csi
Kép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. március 6. 5:46

Szia Ir-csi! Most magamban mosolygok, azt is elmondom, miért. Van egy társunk, Sue Lien, aki hozzád
hasonlóan nagyon kedveli, és sokra tartja a filmeket, és az írásai (amik sajnos elvesztek a költözéssel)
arról tanúskodnak, hogy ért is hozzájuk - a Zöld Papaya Illatát ő is említette, már akkor letöltöttem,
tényleg meg fogom nézni. Nos vele is olyan jól elbeszélgettünk a filmekről, holott ő az épp megnézett
alkotás értékeit ecsetelte, míg én inkább arról tudtam csak írni, hogy soha nem voltam filmnéző, és
hogy miért alakulhatott ez így nálam (persze a filmről is tudtam valamit írni, hiszen azért fordítottam
le, mert tetszett, jelentett számomra valamit).
Úgy tűnhet, hogy jól elbeszéltünk egymás mellett, de nem így volt. Az írásaink mindig összekapcsolódtak,
de érdekes volt, az biztos.

Örülök, hogy vitted a filmeket! Nagyon szívesen őket! Egyszer megírod, hogy melyik lett a kedvenc?

Kép
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. május 31. 18:02

Kedves Rita! A napokban hívták fel a figyelmemet egy eltűnőben lévő mongol törzsre. A Dukha törzs tagjai Észak-Mongóliában élnek. Hamid Sardar-Afkhami fotós az ő életükbe enged betekintést a képei által. Ezek az emberek rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak, lovaglásra használják őket, és tenyésztik a szőrükért,a tejükért, amiből aztán sajtot készítenek. Sajnos a Dukha törzs kihalóban van, manapság már csak 200-400 fő közé tehető a tagjainak a száma.
A gyönyörű képek megtekinthetőek itt.
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 1. 6:41

Kedves Zsu! De jó, hogy megírtad! Köszönöm szépen! A csodálatos fotókért külön hála! Amikor rákattintottam a linkre,
és ezt olvastam "A következő képsorra is tökéletesen igaz, hogy egy kép többet mond ezer szónál! Olyan hihetetlenül
gyönyörűek, lélegzetelállítóak, hogy nem találunk szavakat!", gondoltam, hogy nem akármilyen képeket fogok látni, de
ami elém tárult, arra nem voltam felkészülve. Csoda-csodaszépek! Találtam a youtube-on videókat, egyet beteszek.
Még egyszer nagyon köszönöm!

Ez a kislány tisztára olyan, mint Nansal a The Cave of the Yellow Dog-ban:
Kép

Sok gyerkőc van a videóban. Az arcuk, és a játékaik fantasztikusak:



A Tésztaút óta folyamatosan az ujgurok közé vágyódom, tiszta őrület!!!
Nézd meg, nem úgy néz ki, mint egy magyar betyár? A lányok sem tűnnének ki az itthoniak közül:

Kép
Kép

Én is küldök neked egy kis ujgur nézni és olvasni valót. Nem hosszú a cikk, de tanulságos, és a fotók
is nagyon szépek: "Az egyik legismertebb magyar fotós, Eifert János három alkalommal is járt Kínában.
Az alábbi beszélgetésben nemcsak pályakezdéséről mesél, hanem arról is, hogy milyen hasonlóságokat
fedezett fel az ujgurok és a magyarok között."

http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1426/mintha-otthon-lettem-volna-magyar-fotos-ujgurok-kozott
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. június 1. 16:08

Kedves Rita! Nagyon érdekes kiegészítés volt ez a cikk az ujgurokról. Lassan haladok a Tésztaúttal, de minden részben nagy örömmel figyelem, amikor a nomádok szerepéről van szó a tészta felfedezésével kapcsolatban.
Már meséltem a diákoknak a rómaik kemencéjének szerepéről a kenyérsütésben. Ezt a filmekből tanultam meg, s mivel jártam Pompei-ben, s láttam is ezeket a kemencéket, most kicsit megvilágosodtam "kemence és kenyérminőség ügyben" is.

Mindent köszönök! Zsu
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 1. 18:50

Bocsi Zsu! Nem tudtam, hogy már nézed a Tésztautat, azt hittem, hogy még csak a
"belekukkantottam"-nál tartasz.
Lenyűgözött Hszincsiang tartomány és az ujgurok is. Mennyi természeti, építészeti,
régészeti... ritkaság köthető oda. Régen Sanghajba szerettem volna eljutni, ma már
a Selyemút sokkal jobban érdekel.
Ami neked Korea, az nekem Kína. Szeretek Kínában lenni, ha csak virtuálisan is. Hiányzik
a Tésztaút is, ezért amint lehet, kezdek bele a Tea és Lovas út-ba.

Jót nevettem az utolsó mondatodon. Mire jó egy tésztás sorozat! Ezt az információ
mennyiséget én sem hittem volna, amit kaptunk ettől a sorozattól. Jó volt nagyon!

Kép
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. június 1. 23:13

Szia Rita! Van a Selyemútra szervezett utazás, vagy csak magad gondolnál belevágni? Vagy ez csak álom? Azért Kína elérhető úticél.

Örülnék, ha folytatnád a kultúrtörténeti sorozatokat! Ezzel a Tésztaúttal csak az a baj,hogy nagyon tömény. Nagyon kell koncentrálni, nagyon sok mindent érint, de ahogy észrevettem néhol ismétli is a dolgokat. Mire a végére érek, egészen biztos,hogy rengeteg információt fogok leszűrni.

Az ujgurok, mongolok, s minden szkítákkal kapcsolatos kultúra nagyon is érdekel.
Bár Észak-Koreában nincs mód kutatni, de az ottani leletek nagyon sok összefüggést beigazolhatnának a nomád kultúrákkal való kapcsolatról.
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 2. 7:03

Zsu! Az álomtól már nagyobb a megvalósulási lehetőség. A lányommal már megbeszéltük,
hogy egyszer elmegyünk, de hogy mikor, még lutri. Sanghajt már megnéztük utazási
irodáknál, de a Selyemutat a Tésztaút hozta magával, még új felfedezés. Magánútra nem
mennék, nekem jobb, ha visznek.
Most megnéztem, több iroda Üzbegisztánba vinne a Selyemút kapcsán. De én Kínába
vágyom, ez például igazán tetszene:

https://ikaland.hu/turak/nagyutazas/korutak/selyemut-tura

Mindenféleképpen folytatom a dokumentumfilmeket! Ezek az új kedvenceim. Új lendületet
adnak a fordítói kedvemnek.

Kép
Avatar
Kata58
Hozzászólások: 1965
Csatlakozott: 2016. február 28. 16:12
Tartózkodási hely: Győr
Kapcsolat:

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Kata58 » 2016. június 2. 7:37

Sziasztok! :D Olyan jó volt olvasni a hozzászólásokat! :D A videókat még nem láttam, de mindenképpen pótolom ebbéli lemaradásomat! :D :D
Nem tudom mennyire lesz kegyes mostanában az időjárás, ha villámlik nem nagyon merek netezni vagy tv.-ni. viszont ma délelőtt, ha minden igaz akkor elmegyünk egy kicsit kikapcsolódni, és bevásárolni a barátnőmmel....és Samuka örömére autóval! :lol:
további kellemes napokat...és én is várom a következő izgalmas dok filmet is...mind a tea mind a lovast is! :lol: :lol: :lol:
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. június 2. 14:48

Rita, ez valóban egy kulturális sokk! Fantasztikus programnak tűnik, de nem látom benne Kínát? Csak a határát érintené. Ettől függetlenül valóban nagyon profi a szervezés, s az idegenvezetők otthon lehetnek a témában.
Már egy élménybeszámoló is nagyon érdekes lenne. Ha ilyesmire bukkansz a neten, akkor írjál linket!

Ahogy a kedvenc koreai közmondásom is ösztönöz: "Ha van egy álmod, ne arra pazarold az időd, hogy megmagyarázd miért ez az álmod!"


파이팅! (Phaiting!)
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 2. 18:10

Kata58 írta:Sziasztok! :D Olyan jó volt olvasni a hozzászólásokat! :D A videókat még nem láttam, de mindenképpen pótolom ebbéli lemaradásomat! :D :D
Nem tudom mennyire lesz kegyes mostanában az időjárás, ha villámlik nem nagyon merek netezni vagy tv.-ni. viszont ma délelőtt, ha minden igaz akkor elmegyünk egy kicsit kikapcsolódni, és bevásárolni a barátnőmmel....és Samuka örömére autóval! :lol:
további kellemes napokat...és én is várom a következő izgalmas dok filmet is...mind a tea mind a lovast is! :lol: :lol: :lol:

Szia Kata! Remélem sikerült a kiruccanás, és Samuka is élvezte az autó utat.
Nálunk ma nem volt nagy meleg, de nem is esett, csak csepergett kétszer.


Kép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 2. 18:36

mikaz írta:Rita, ez valóban egy kulturális sokk! Fantasztikus programnak tűnik, de nem látom benne Kínát? Csak a határát érintené. Ettől függetlenül valóban nagyon profi a szervezés, s az idegenvezetők otthon lehetnek a témában.
Már egy élménybeszámoló is nagyon érdekes lenne. Ha ilyesmire bukkansz a neten, akkor írjál linket!


Zsu! A címe is utal Kínára, meg a kép alatt a programban is említik a Takla-Makán sivatag peremén lévő
Kasgárt, ami Hszincsiangban van. Eifert János is járt ott.

Találtam egy másikat, ami hosszabb, alaposabban végigjárja azokat a részeket, amik érdekelnek, de az
ára is sokkal borsosabb.

http://www.telekiutak.hu/archiv-toroksegi-vilag-es-belso-azsia/ujguria-hszincsiang-kina-es-a-selyemut-balladaja/

Az ára mellett, ez a pár hozzáfűzött mondat az előzőt teszi számomra szimpatikussá. Ezt:

https://ikaland.hu/turak/nagyutazas/korutak/selyemut-tura

"A túra inkább kulturális körutazás, semmilyen hegymászó tudást, extra fizikai kondíciót nem igényel.
Korhatár nélkül mindenkinek ajánljuk."


Kép
Avatar
Kata58
Hozzászólások: 1965
Csatlakozott: 2016. február 28. 16:12
Tartózkodási hely: Győr
Kapcsolat:

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Kata58 » 2016. június 2. 19:35

Azért a biztonság kedvéért iránytűt ne hagyjatok otthon..xddd :lol: :lol: :lol:
rövidke kiruccanás volt, majd ha holnap nem esik akkor irány a papa otthona...és az új kacsák megnézése...Itt most elkerült bennünket a vihar, csak halvány dörgést lehetett párszor hallani...még eső sem volt itt ma , legalábbis a közvetlen környezetemben....mert olyan már tegnap is előfordult, hogy a Bartok Béla út egy részénél esernyőt vettek elő, pár méterrel odébb meg nem esett egy csepp sem..de ahova mi mentünk, mindig éppen elkezdett cseperegni de aztán elállt, nem lett belőle semmi. :lol:
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. június 2. 22:29

Rita, igen a felvezetése nekem is nagyon biztatónak tűnik.
"A túra inkább kulturális körutazás, semmilyen hegymászó tudást, extra fizikai kondíciót nem igényel.
Korhatár nélkül mindenkinek ajánljuk."


De biztos vagyok benne,hogy ott minden testi gyötrelemről megfeledkezik az ember, annyi élménnyel találkozik.
Kína ügyben nem vagyok sajnos eléggé tájékozott, hogy mi tartozik még oda, de az lejött,hogy nagyobb részt nem Kína az úticél, ettől függetlenül gyönyörű a program. Főleg a szkíta örökség keltette fel az érdeklődésemet.
Őszintén kívánom, hogy sikerüljön!

Kata, ez az idő ma engem is megtréfált! Mindig bicajjal járok suliba, ha az idő engedi. Mivel magas dombon lakunk, visszafelé részben tolnom is kell. Sajnos ma ezt az útszakaszt még egy esernyős epizód is megnehezítette. Védenem kellett a nálam lévő számítógépet, így kellett esernyőt is tartanom. Bezzeg, amíg a síkon kerekeztem, addig sütött a nap.
KépKép
Avatar
Kata58
Hozzászólások: 1965
Csatlakozott: 2016. február 28. 16:12
Tartózkodási hely: Győr
Kapcsolat:

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Kata58 » 2016. június 3. 6:54

Szia mikaz....akkor kész művészet volt a géppel hazaérni.... ;) Mindig összevetem a köpönyeg, az időkép és a foreca időjelzését, de bizony ahány annyiféle...csak annyi, hogy az ember felkészül legrosszabbra- kész művészet lehetett akkor tegnap hazaérkezni, hát nem irigyeltelek ...nekem annyira fáj a kezem, hogy nem tudok esernyőt tartani...inkább megázom. Azért nem semmi teljesítmény emelkedőnek feltolni a biciklit.
Nekem is volt Sashegyen kertem...és persze a tetején, kanyargó, meredek és földes út vezetett fel. Volt olyan május, hogy végig gumicsizmában mászkáltam mert másképp nem lehetett. volt egy kis nyári lak rajta, ott tartottuk a kutyákat. Sajnos férjem rábeszélésére anno eladtam. Most látszik milyen nagy hiba volt. :mrgreen: .Azt már nem lehet helyrehozni. Annyi pénzért már itt is lehetne majdnem egy lakást venni amennyit ott lehet fizetni egy kertért és házért. 4 km-re van csak Győrtől. :lol: Apu meg 16 km...azért nem mindegy !
Szép napot mindenkinek! :D :D
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 3. 18:27

Zsu! Én sem ismerem Kínát, sem Kína történelmét. Nagyon, nagyon nem. Kínai történelmi filmet,
vagy sorozatot sem néztem még, valahogy nem vágyódom utána, nem izgat. Persze lehet, hogy ha
belefognék, nem tudnám abbahagyni, nem tudom. A történelemnek az a része, hogy mennyi császár
volt, és ki után, ki következett, nem érdekel. Inkább a Tésztaútban látott összefüggések, mi, miért,
hogyan alakult ki, mi lett a következménye, az mit váltott ki.... Ezt szeretem igazán. Meg ahogy a
természetközeli népek élnek.
Nem baj, ha Kína történelme soha nem fog nálam összeállni egy nagy egésszé, de a sok kis érdekességre
vevő vagyok. Ahogy fentebb írtam, nagyon jól érzem magam Kínában, de ez csak a Tésztautat látva
fogalmazódott meg bennem. Azóta Sanghaj elfelejtve, sivatagot, hegyeket szeretnék látni, és ott
rejtőzködő ősi emlékeket:

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=gaby13&pid=101721&blog_cim=%3Cb%3Eo%E1zis%3C/b%3Ev%E1rosok...

Loulan valamikor a Selyemút forgalmas városa volt, aztán visszakövetelte a sivatag. A 19. században
találta meg két, egymástól független expedíció.
Egy érdekesség, hogy a tajvani bábfilmemben, a főhősök is Loulant keresik, és szó esik a Selyemútról
is benne.

Kép
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 150
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: mikaz » 2016. június 4. 21:25

Kedves Rita, nagyon érdekes dolgokat írtak az oázis városokról. Biztos,hogy nagyon jelentős szerepe volt a Selyemútnak, talán fel sem tudjuk mérni mekkora. Ha még több dokumentumfilmet ismerhetünk meg általad, ezek az ismeretek is mélyülnek majd. Tökéletesen megértelek,ha ez az utazás vonzó a számodra.
További jó kutatást, fedezz fel újabb érdekes dokumentumokat! :flower1: Zsu
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 6565
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: The Story of the Weeping Camel (2004)

HozzászólásSzerző: Rita » 2016. június 5. 7:25

Zsu! Az ősi Tea és Lovas Karavánút azért lesz érdekes, mert 200 évvel korábban létezett,
mint a Selyemút, mégis emez maradt meg jobban az emberek emlékezetében. Ráadásul
a mai napig használják.
Az első részbe belenézve eszembe jutottál. A mongol Genghis: The Legend of the Tennél
említetted, hogy mikor megláttad a képet, amin kancatejjel szentelnek, akkor döntötted
el, hogy megnézed a filmet. Itt is, amikor megérkeznek valahová, ahol pihenőt tartanak,
az ez első, hogy megszentelik a területet. Forró teával jól elkevert jak vajat használnak
hozzá.

A Tésztaúthoz is kitettem ezeket a képeket, lehet, hogy láttad már:

Kép
Kép
Kép

Vissza: “Mongólia”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég