Night Fishing / Éjjeli horgászat

Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 7350
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Rita » 2017. július 26. 10:11

Zsu, köszi a linket! Teljesen kiment a fejemből, pedig ezt egyszer már olvastam, szerintem a
The Chasernél beszéltünk róla, és akkor is te linkelted be. De mivel akkor a korrupt politikusok
voltak nálunk napirenden, a sámán vonalat teljesen kiszórta az agyam. Most már az is meg fog
ragadni örökre.

Ahogy ez lenni szokott, ha belekapok valami ismeretlenbe, a koreai sámánizmusról is szeretnék
még többet megtudni, ezért csak találomra beírtam az AvistaZ keresőjébe a sámán koreai nevét,
a "mudang"-ot. Nem hittem, hogy szerencsével járok, ezért komolyan meglepődtem, amikor két
találat is kijött. Mindkettő ugyanaz a film, de az egyikhez felirat is van.

Már alig várom, hogy letölthessem, de itt Angliában a szolgáltatók nagyon figyelik, hogy ki
torrentezik, ezért még a seedelést is le kellett állítanom.

A koreai sámánizmusban az fogott meg, hogy a Han folyótól délre és északra teljesen másképp
működik. Mi a Night Fishingben egy északi sámánnal és szertartással ismerkedhettünk meg.

Találtam egy nagyon jó magyar nyelvű leírást arról, amiről a 2 CD-s videó is szólni fog:

Spoiler: mutasd
"Koreában a sámánizmusnak nagy kultusza van, annak ellenére, hogy nem számít vallásnak (bár az utóbbi időben olyan irányba halad, hogy akár azzá is válhat), a sámán a közösség megbecsült tagja. Ő az összekötő kapocs az emberi világ, a felső és az alsó világ között, aki képes továbbítani a szellemek üzenetét az embereknek, és az emberek üzenetét a szellemeknek. Pontosan ezért létezik az úgynevezett sámán panteon, ami a sámánt segítő istenekből áll, akikkel a szertartások alatt, módosult tudatállapotban képes kommunikálni.

A sámán neve koreaiul mudang (무당), de ez területenként különböző lehet. Ami érdekessége a koreai sámánizmusnak, hogy a feljegyzett több tízezer sámán 80-90 százaléka nő. Ez a konfuciánus társadalomban afféle kitörési lehetőség, önmegvalósítás volt a nőknek. A férfi mudang neve elé hozzáteszik, hogy paksu (박수, ejtsd: pákszu).

Északi és déli területek között különbséget figyelhetünk meg a sámán személye körül. Míg délen a családban öröklődik tovább a képesség, addig északon a szellemi világ hívja meg azt, akit kiválaszt. Ilyenkor át kell esni a sámánbetegségen, és ha azt kibírja, akkor a sámán beavató szertartáson is részt kell vennie, majd egy idősebb sámán kell, hogy kitanítsa. A déli sámánoknak pont ezért nincs közvetlen kapcsolatuk az istenséggel, egyszerű fehér ruhát hordanak és kisebb is a tárgyi világuk, míg északon több színes ruha is azt várja, hogy a megfelelő istenséggel való találkozáskor viseljék. Általában zenészek is kísérik a sámánszertartásokat, ami különbséget mutat a mongol hagyományokhoz képest."

Forrás: http://www.koreaikultura.hu/mudang-a-szellemek-valasztottja-a-koreai-samanizmus-jelene-es-jovoje/

Jó lenne, ha jó lenne!

Kép
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 171
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: mikaz » 2017. július 26. 11:30

Rita, ez remek hír!
Spoiler: mutasd
Elindítottam a 2CD-s változat letöltését, természetesen a felirattal együtt. Sajnos csak egy seedelője van, nem lesz gyors. Ha lejön, felteszem a felhőmbe. Talán azon keresztül elérheted kint is. Majd írok e-mailt, ha lesz link.

Köszönöm az érdekes olvasmányt!
Kellemes kikapcsolódást és sok szép élményt kívánok! @};- Zsu
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 7350
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Rita » 2017. július 26. 17:29

Köszi Zsu, de sajnos a direkt letöltéseket is figyelik, így a megáról sem tudom letölteni,
de az nagyon jó lenne, ha feltennéd, mert ha hazamegyek, és nekem is lassan jönne le,
addig is meg tudnám nézni a tiédet.

Köszönöm szépen!

Neked is szép és kellemes nyarat kívánok!


Kép
Avatar
Ir-csi
Hozzászólások: 116
Csatlakozott: 2016. március 4. 18:55

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Ir-csi » 2017. július 26. 22:46

Sziasztok!
Most olvastam el az újabb hozzászólásokat, nagyon tetszik, ahogyan közösen "emésztgetjük" a dolgokat. :D
Rita, köszönöm szépen a linket, nagyon sok plusz info volt benne :-bd és Mikaz, tökéletesebb példát nem is írhattál volna, mint a volt elnökasszony és sámánista tanácsadójának politikai és büntetőjogi felelősségre vobenne, hogy a társadalom és a hitvilág szoros kapcsolatát lássuk. :-bd
Nekem nagyon tetszik ez a mélyben gyökerezés. Múlt nélkül érthetetlen a jelen és ismeretlen a jövő. Ezzel kapcsolatban két dolgot árnyalnék kicsit: a koreai anyós és a kösségi rituálék megtartó erejét. Ehhez félre kell tenni a nyugati individualista gondolkodást, mert ott ez nem volt soha létjogosult és a közösségi érdeket kell előtérbe helyezni.

Az anyós: nem elfelejtendő, hogy ebben a kultúrkörben minden új asszony a férj családjához kerül, ahol utolsó lesz a sorban mindaddig, míg nem szül. Gyakorlatilag mindenkit ki kell szolgálnia a tradicionális családban. A nő neve eltűnik, pl. Busanból való menyecske és hasonló megnevezések mögött, ha szül, onnantól Yong Joon anyukája név alatt "fut". Rakjuk össze a dolgot: a sok mellőzés, kihasználás az új családban minden nő számára megpróbáltatás és évtizedekig fennálló helyzet is lehet. Elképzelhetetlen sérelmek nélkül megúszni. Mi több, ha belegondolunk ez a női sors, hiszen a sérelmek tovább hagyományozódnak a következő generációk nőire. Szóval ez nem szimpla személyiségbeli kérdés, hanem bizonyos fokig a kultúra része. Azé a hagyományé, ami évezredig működőképes volt, hiszen a nagycsalád, a klán, a nép érdekeit szolgálta.

Kösség rituálék: bármilyen kultúrára áll, hogy az emberi élet nagy fordulópontjaihoz vmilyrn rituálék kapcsolódnak, még a modern globalizált korban is. Vmilyen jelentős emberi eseményhez, jelen esetben a halálhoz kapcsolódó kösségi rituálé, mint a holt lelkének kiengesztelése, átsegítése és a családtagoktól való "közvetlen" búcsúztatása arról is szól, hogy bár ezekbe a dolgokba az ember nem tud beleszólni, de a rituálék segítségével kiszámíthatóvá, ismertté teszi az ismeretlent az ember, mintegy "belakja" az életet és a halál mezsgyéjét. A mai doramákban is látható: ők virrasztanak a búcsúztatók alkalmával, tort ülnek, kibeszélik a holt életét, halálát, sőt iránymutatást adnak a hátramaradóknak. A tradícionális kultúrában a sámán gyógyít is, tanácsot ad, a születéstől a halálig kísér, ismeri a közösség tagjait, tudja, hogy a helyzetükre mi lehet a megoldás. Rita! Nekem is zsigerből beugrott a Coda. A koreaiaknak, akik tartják még a tradíciókat, nem kell magyarázni a halállal kapcsolatos dolgokat, mert megélik közvetnül, belenőnek, ahogyan a kislány is. Nemhogy nem fog félni, époen ez lesz majd felnőtt korára a biztosíték, amikor nagyanyját temeti, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik a szertartáson, majd amikor lefőzi és lesüti az egy éves emlékező szertartásra apjának és nagyanyjának az ételt, hogy a szellemük jól lakhasson.

Ha megnézzük a magyar népi kultúrát, ott is élt a napokig virrasztás, virrasztó/sirató asszonyokat fogadtak, ha nem volt elég a családokban, a holt házánál ravataloztak, a pap a búcsúztatást az udvaron, már a Szent Mihály lovára rakott koporsó mellett tartotta, majd a rokonság és a falu közösség egésze kísérte utolsó útjára.
Vagyis: a hagyomány részeként a rituálé kapaszkodó, megtartó erő, bizonyosság a bizonytalanban, erő a félelem, az ismeretlen legyőzésére. Ha idegen kultúrát nézünk le kell tennünk a saját szemüveget és nyitott szívvel kell közelíteni a MÁS-hoz. Ez azért is nehéz, mert ki kell lépni a saját, biztonságos zónánkból, a saját rituálé biztonságából és úgy kell megfigyelnünk az adott jelenséget...Észre sem vesszük, amikor szemüveget cserélünk 1x csak ;) Ha megtesszük, relativizáltuk a saját kultúránkat, beengedtünk valami mást, ami gazdagítani tudja a személyiségünket, egész világunkat. :ympeace:
Kép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 7350
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Rita » 2017. július 27. 9:50

Szia Ir-csi! Mikor a Goddess of Marriage koreai családsorozatot fordítottam, már volt tapasztalatom
a koreai anyós-meny, meny-sógornő... kapcsolatokban, de ami ebben a sorozatban várt rám/ránk, arra
nem voltunk felkészülve. Itt volt gazdag anyós és szegényebb osztályból származó anyós is, mindkettő
kiakasztott bennünket, de a gazdagabbik volt a csúcs, pedig "csak" azt tette, amit az ő anyósa is tett
vele, amit a szokás, a tradíció diktált.

Aztán a fórumban beidéztük, hogy milyen is volt egy magyar menyecske élete régen, amikor bekerült
a férje családjába, és megállapítottuk, hogy ugyanolyan, mint (még most is!) Koreában.

Spoiler: mutasd
"A nagycsaládi szervezetben a menyecske nemcsak rokonsági terminus, hanem a családban elfoglalt helyzet, állapot jelölésére is használatos szó. Menyecskék a nagycsaládban a szüleikkel együtt maradt, közösen gazdálkodó fiúk feleségei voltak, kik a gazdasszony felügyelete alatt a család hasznára együtt dolgoztak. Férjeik családjában szinte semmi joguk nem volt, a „menyecskéknek még a seprű is parancsolt”. A családi vagyonból sem ők, sem kisebb gyermekeik az ennivalón kívül nem részesültek. A menyecskék rangsora a férjek életkora, ill. a családba kerülés sorrendje szerint alakult. Ez a rangsor munkabeosztásukon is tükröződött: a legidősebb fiú felesége az „első menyecske”, a gazdasszony segítsége, nemegyszer bizalmasa volt, felelősségteljesebb munkát végzett, mint a többi. A legfiatalabb menyecske, kismenyecske kötelessége volt a vízhordás, mosogatás, vacsoránál a fáklya tartása stb. Általában a menyecskék elsősorban a mezőn dolgoztak, s aki egész élete folyamán menyecske volt, még öreg korára sem tanult meg főzni. A menyecskék, ha egykorúak voltak, egymást menyecsketársnak szólították, ill. az idősebb menyecskéket ángynak vagy néninek, a fiatalabbakat általában keresztnevükön. A nagycsaládban halálig, vagyis addig tartott a menyecske állapot, amíg együtt laktak. „Apámuraméknál (após) 30 évig voltam menyecske”. – Irod. Fél Edit: Kocs 1936-ban (Bp., 1941); Sz. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Mátraaljai palóc asszonyok élete a múlt század második felében (Bp., 1956)."

Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1709.html

Gyerekként, fiatal lányként soha nem értettem, hogy miért kötelező a fiatalasszonyoknak utálniuk az
anyósukat. Mindenkitől azt hallottam, hogy milyen hülye anyósa van. Valószínűleg ez az utálat a modernizáció,
a hagyományok lazulásának velejárója. A szokás, hogy a fiúk otthon maradnak, és hazaviszik a feleségüket
kezdett megváltozni. Egyre több fiatal pár kezdte önállóan, a szülőktől függetlenül az életét de a régi fejjel
gondolkodó anyósok továbbra is beleszóltak a dolgaikba, próbáltak volna parancsolgatni, ahogy azt velük is
tették, de távolról már nem ment annyira jól, a modern városi lányok meg nem vették annyira a lapot.

Fiatalként ebből mit sem sejtettem, csak azt tudtam, ha lesz egy anyósom, én azt nagyon fogom szeretni.
Így is lett. Ahogy megismerkedtünk onnantól kezdve szerettem, de ő is engem. Anyukám 26 éves koromban
meghalt, utána drága anyósom vette át a helyét.

Érdekesség, hogy Bogácson, apukámmal szemben élt két idős néni. Egy portán laktak, de két házban. Özvegyek
voltak, a gyermekeik a saját családjaikkal éltek a környéken. Ők még tartották ezt a hagyományt, ami a
spoilerben van. Az idősebbik, aki hat évvel volt idősebb a másiknál, Margitnak hívta a fiatalabbat, és tegezte,
míg a fiatal, Ángyinak hívta az idősebbet, és magázta. A fiatalabb, Margit néni mindig csendes, és alázatos
volt az idősebb Magdi nénivel, míg az bizony keményen odaszólt neki, ha valamit nem úgy csinált a kertben
(azt közösen művelték), mint ahogy ő elképzelte. Biztos máskor is veszekedett vele, de mi csak a kerti akciókat
hallottuk. Érdekes volt nagyon.

Abban a faluban, ahol tanítok, a cigányok (nem írok romát, mert ők magukat is cigányokként emlegetik) a mai
napig is virrasztanak, amit ők "virrasztalásnak" hívnak. Estétől reggelig, általában két-három napon keresztül.
Esznek-isznak, és folyamatosan éneklik a hallgatókat, amik gyönyörűek, megindítóak, szívbemarkolóak, nem
lehet sírás nélkül hallgatni őket. Ebben az autentikus cigány dalok verhetetlenek.
35 éve, amióta ebben a faluban tanítok, a tanítványaimon keresztül figyelemmel kísérhettem a szokások
változását. Régen, amíg lehetett, a halott a házában volt felravatalozva, és a virrasztás után a háztól gyalog
kísérték utolsó útjára. A koporsó vagy lovas szekéren utazott, vagy a család férfitagjainak a vállán jutott el a
temetőbe.
Ma már nem lehet a halott a házban, de a temetkezési vállalkozók megteszik a kedvükért, hogy a temetés előtt
megállnak a háznál, beviszik a koporsót, leveszik a fedelét, hogy az összegyűlt gyászolók, a a régi szokásaikat
gyakorolhassák. Van aki megölelgeti, megcsókolgatja, vagy csak megsimítja a halottat. Mellé teszik kedvenc
ékszereit, ruhája zsebébe pénzt dugnak, ha nincs zseb akkor a koporsóba rakják. Kicsi gyereknél a játékaiból
tesznek mellé pár darabot, de sokszor vesznek arany nyakláncot, vagy fülbevalót, és azt is odateszik. A pénz itt
sem maradhat el. A kicsiknek a temetőbe is szoktak kivinni a játékaikból, és a sírjukra teszik, de nem ritka,
hogy a cumijukat, vagy a cumisüvegüket hagyják ott.

Mindenszentekkor ételt, italt, dohányt tesznek a sírokra, gyerekeknek a dohány helyett játékot.

Két kedvenc hallgatóm a Kalyi Jag együttestől. Mindkettőt szokták itt is énekelni. Az elsőnél 0:45-nél kezdődik
az ének:



Avatar
Ir-csi
Hozzászólások: 116
Csatlakozott: 2016. március 4. 18:55

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Ir-csi » 2017. július 27. 13:16

Szia Rita,:
köszönöm szépen a választ, a saját tapasztalatodat a cigány kultúrával és az énekeket is. :littlehearth: ^:)^
Spoiler: mutasd
Amiket írtam és a menyecskéről szóló forrásod is a földalapú tradicionális, hierarchikus nagycsaládra áll. Ma már max. nyomokban lehet felfedezni: egy-egy hátramaradt, de nem funkciójában használt eszközben, felemás, modernizált szokásban, aminek több köze van lassan a globalizált kultúrához, mint az egykorihoz. Ezt nem nosztalgiából, inkább tényként írom. A saját családom anyai ágán van a nagyszülői ház udvarán való halott búcsúztatásról fotó. Sőt a Szent Mihály lován, a koporsó alatt a festékes szőnyeggel, ami a népcsortom kultúrájának ikonikus része. A szűk körű család a tiszta szobában való virrasztás után vett búcsút a halottól, a pap az udvaron "vette át" és kezdte meg a szertartást. Én ezt sajnos nem láthattam, de dédapám és dédanyám temetése is így zajlott, utóbbién egy évesen állítólag én is jelen voltam a családi emlékek szerint.
Kiadjuk a haldoklót az ismeretlenbe és azt mondjuk, hogy ott jobb, közben ez nekünk jó, nekik egyeltalán nem az, hiszen idegen környezetben idegenek között költöznek át a másvilágra. Mi pedig parázunk a haláltól, a haldoklótól, mert addig amíg a család ügye volt, addig a halál közeli, megélhető volt, az élet része. Mára egyeltalán nem az, elkerítettük tőle magunkat. Alföldi nagymamám - a családom apai fele a Kunságból való - szerette azt a helyet, ahol a szüleim a mai napig élnek. Apámtól azt kérte, ha meghal, a koporsóba tegyen ebből a földből, aki a búcsúzás alatt betette mami mellé a földet...Apám újév napján kivonul a barátaihoz a temetőbe és megönti a sírjukat pezsgővel, aztán iszik egyet az egészségükre. Mi ez, ha nem visszamaradt hagyomány. Egyszer régen megkérdeztem miért csinálja, megütközött és visszakérdezett, miért errefelé nem szokás? Hát, nem. Ez keleti "ügy", mondtam neki nevetve.
Ma nem műveljük a földet, az átlag ember nem ebből él, max. konyhakertje van és némi szárnyas. Hol van az a világ, amiben az élet alapja a föld és a nagyállattartás volt, ami a teljes nagycsalád életének szervezője volt. Ma kényelemben élünk, nincs kalákában való disznóvágás, kukoricatörés, búcsúra, lakodalomra egy hétig tartó sütés. Az élet megváltozott. Nagyon és még mennyit fog változni... :-? Ma a generációk külön élnek, nincsen szükség a kis élettérben zajló nagycsaládi együttélésre,
konfliktusból is kevesebb, anyóst sem kell utálni zsigerből :))
Kép
Avatar
mikaz
Hozzászólások: 171
Csatlakozott: 2016. február 29. 19:40

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: mikaz » 2017. július 27. 14:38

Kedves Ir-csi és Rita! Köszönöm! Ismét rengeteget tanultam. A cigány hallgatók gyönyörűek.
Nem csoda,ha ilyen gyökértelenül teng-leng a mai globalizált világunk. Jó ez a kényelem, jó,hogy nincs uralkodó anyós, felettünk álló meny, de a tradíciók hiánya -mint a halálhoz való viszonyunk változásai is - érezhetően gyengítik az egyéneket és a közösségeket is. Védtelenebbek, sebezhetőbbek lettünk.
KépKép
Avatar
Rita
Adminisztrátor
Hozzászólások: 7350
Csatlakozott: 2016. február 25. 14:52

Re: Night Fishing / Éjjeli horgászat

HozzászólásSzerző: Rita » 2017. július 29. 11:59

Kedves Ir-csi és Zsu! Mindkettőtökkel egyetértek. A hagyományok tiszteletét, és ápolását igazán mélyen,
szívből jövően csak azóta tartom fontosnak, amióta Ázsiához közel kerültem, még inkább amióta a
dokumentumfilmjeimet, sorozataimat fordítottam. Addig csak éreztem, hogy "kellenek", "fontosak",
"ápolandóak", de nem láttam be a fontosságukat, nem tudtam az okát, hogy miért kellenek. Most,
hogy így együtt beszélgettünk erről, már nem csak érzem, hanem meg is értettem. Leesett a tantusz!

Spoiler: mutasd
És már azt is sejtem, miért nem éreztem a saját bőrömön e téma fontosságát. Szerintem azért, mert
a szüleim, akik falun nőttek fel, az egybekelésük után városba költöztek, és onnantól kezdve a város
határozta meg az életüket. Én szinte semmit nem hallottam tőlük a falujukról, a szokásokról. Azt hiszem
ennek is sejtem az okát. Most úgy gondolom, ők igazi gyökértelenek voltak. Városra költözött falusiak,
akik sebzett lelkük miatt keveset beszéltek a gyerekkorukról, és a falusi életükről. A város csak egyfajta
menekülés volt számukra. Nem a falutól menekültek, hanem az emlékeiktől. Mi már ebbe nőttünk bele
a testvéremmel.


Igazán tanulságos, és hasznos volt, hogy megosztottuk egymással a gondoltainkat. Mint mindig, sokat
tanultam tőletek. Köszönöm!


Ezt az ír hagyományt most találtam a neten. A bevállalósabbja dec. 25-én hagyományos ugrást végez a
tengerbe:

Kép

Vissza: “Korea”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég